„A Blair boszorkány bemutatása” címmel mutatták be 1999-ben azt az amerikai áldokumentum filmet, melyben három fiatal (Heather Donahue, Mike Williams, Joshua Leonard) 2 kézi kamerával és hangfelvevő eszközzel, útnak indul, hogy felkutassa a Blair boszorkány rejtélyét. A 3 fiatal azonban nyom nélkül eltűnik, a mai Burkittsvile melletti Blair Hills-i erdőben és csak a szalagok tanúskodnak némi információról, kalandjukról.

Blair városa mai nevén Burkittsvile, a North Central Marylandben található, Wassingtontól 2 órányi autóútra. A várost Nathaniel Blair Ezredes állapította 1634-ben. Az ott élő őslakósok már ekkoriban rémisztő történeteket meséltek a közeli erdőről, melyet egy gonosz erő lakja. Az indián legendák mellet, egyes hajdani Gyarmatosítók és prémvadászok történetét is felelhetjük, melyben hátborzongató történetekről, pokoli lényekről és árnyakról számolnak be.

„Másnap reggel táborunk körüli fákon kis fafigurákat találtunk felkötve a fákra. Bennszülőt vezetőink azonnali indulást sürgetett. Bevallom, felizgatta őket, úgy látszott, de mit árthatnak nekünk? Elindultuk… Nem egyszer mondtam már, mert  nem kockáztathatom a szavahihetőségemet, de amint elmentünk, és visszanéztem, és látszódtak még azok a lógó figurák, és szidtam azt aki ezt művelte. A himbálódzó mozgásuk nem a széltől volt, olyanok voltak, mintha éltek volna meg.” (ismeretlen forrás.) 

Blair városa mégis, 150 évig szépült és fejlődőt. 1785 Februárjában 7 gyerek boszorkánysággal vádolt meg egy Ír bevándorlott, Elly Kedward-ot. Alításuk szerint Elly becsalta őket házába és ott vérüket akarta. Mikor a 7 fiatalon megtalálták a bizonyító sebhelyeket Ellyt elítélték és száműzték. Egyes források szerint először egy erdőben lévő kunyhóba száműzték, ahova gyermekeit féltő szülök boszorkány kelékeket, jutattak be, melyet megtalálva a hivatalos szervek végül kínhalálra ítélték. Más beszámolok szerint, viszont efféle hamisbizonyítás nem történ, a faluban mindenki egyetértett bűnösséggében. Ellyt szekérhez kötve kihagyták az erdőben, más szerint viszont az erdőben álló több százéves magas fához kötözték ki, melyből időnként Elly fájdalmát vélik hallani. Ellyt a zord télre bízták (állítólag a vádlott gyermekek még életében kijártak kínozni a megkötözött Ír nőt). Testét a tél elmúltával nem találták meg, így feltételezték, meghalt majd vadállatok hurcolták el tetemét.

1786 Novemberében eltűnt a falu bírájának lánya. Pár hónapra rá eltűnt sorban az a 7 fiatal is, aki Ellyt megvádolta. A falusiak szerint a boszorkány buszúja lecsapott és tömegesen elmenekültek Blair városából. 1809 Novemberében egy könyvet is kiadtak Blair Witch Cult néven, mely egy száműzőt boszorkány által megátkozott városkáról szólt. Akkoriban helyi szépirodalomnak tartódták csak. 

Mikor Blair legendája feledésbe merült, Peter Branwall Burkitt új telepeseket, hívót és újra alapította a várost Burkittsvile néven 1824-ben. Pár évre rá 1825 gusztusában a 10 éves Eileen Treacle belefulladt az erdőben keresztül folyó Tappy east patakba. A boszorkányról szóló mendemondák újra szárnyra kaptak, és 10 szemtanú állította látta, amint Eileen-t egy sápad női kéz megragadta a vízben és lehúzta. A holtestét soha nem találták meg. Az eset után 2 hétig olajos karó csomók torlaszolták el az emlitet patakot. 

Az amerikai polgárháborúban (1861-1865) Burkittsvile városa stratégiailag érdektelen volt, viszont kisebb felderítő - őrjáratok tűntek el nyomtalanul a városhoz közeli erdőben.

1886 Márciusában eltűnik a 8 éves Robin Weaver-t. Keresésére kisebb csapat indult. Pár nap elteltével Robin visszatért a városba, a kereső csapat viszont nem. 1 hét múlva megtalálták őket a Tappy east patak melletti nagy sziklánál. Tetemüket kezüknél, lábuknál összekötve, kibelezve, gúla alakba egy rajzolt kör közepébe helyezték el. Testükre rituális jeleket véstek. A vadászok visszatértek a faluba segítséget kérni a holtestek elszállításához, visszaérve a sziklához azonban hűlt helyük lett. A sziklát azóta Coffin Rock („koporsó szikla”) néven emlegetik. 

Események alábbhagytak egészen Rustin Parr gyilkosságok-ig. 1940. November – 1941. Május közt 8 gyerek tűnik el a városból. Pontos adatokat a rendőrségi nyilvántartásból tudunk:

Emily Hollands - Elraboltak, 1940. november 13-an

Kyle Brody - Elraboltak.1940. december 5-en. Egyetlen túlélő.

Terra Shelly - Elraboltak, 1941. január 8-an.

Steven Thompson - Elraboltak, 1941. február 20-an.

Michael Guidry - Elraboltak, 1941. március 5-en.

Eric Norris - Elraboltak, 1941. március 13-an.

Julie Forsyth - Elraboltak, 1941. április 2-an

Margaret Lowell - Elraboltak, 1941. május 20-an

Az ügy 1941. Május 25-én zárult. Az említtet napon egy helyi remete, Rustin Parr, belépet a helyi boltba majd annyit közölt csak „végeztem”. A rendőrség Rustin házában, megtalálták, 7 eltűnt gyerek holtestét. Mindegyiket kibelezték és rituális jelekkel látták el. Előkerül Kyle Brody is, az egyetlen túlélő, aki megerősíti Rustin részletes vallomását.

Rastin Parr 1903, Frederick megye, Maryland született. Általános tanulmányait csak a 6-ik osztályig végezte el. 1913-ban meghaltak szülei és ö nagyapja gyámsága alá került, aki asztalos szakmára tanította. 1927-ben Burkittsvile mellet, épít házat magának.

Állítása szerint pár évvel ezelőtt látott néha egy nőt elindulni az erdőbe. Odakiáltott volna, de eltűnt. Soha nem látta az arcát és mindig hosszú csuklyás palástot viselt. Mindig utána futott, de eltűnt. 1938 telén Rustin elkezdett hangokat hallani a fejében. Először csak éjszakánként, úgy gondolta csak álmodik. Amikor a hangok már nappal is hallotta, félni kezdett. A hangok egy öreg hölgyé voltak, és idegen furcsa nyelven beszélt. Néha elismételte a szavakat többször egymás után. Rustin soha nem beszélt a hölggyel az erdőben, de a hangok folyamatosan éltek a fejében. Majdnem egy évi gyötrés után, Rustin elveszítette öntudatát. A hangok dolgokat csináltattak vele, és nem tálalta önmagát a tetteiben.  Az első parancsok értelmetlenek voltak, azt akartak, hogy aludjon a pincében a heti egyszer. Azután 1940. novemberében azt mondta neki, hogy menjen le a városba, és kapja el az első gyereket, akit meglát. Ő megpróbált ellenállni, de a hang megtörte. Követte a hangok utasításait, addig irányította a hang, amíg meg nem szerette vele a gyilkolást. Rustin megölt 7 gyereket, egyet megkímélt, Kyle Brody-t. A fiú, túlélte Rustin összes borzasztó cselekedetét a háza pincéjében. Miután megölte a gyerekeket, Rustin felébredt, és megpillantotta a palástos alakot a szobájában. Nem látott jól a sötétben, de felismerte, a hangját. Ugyanolyan borzalmas hangok kísérteték. Azt mondta, neki, hogy végzett, és menjen be következő nap a városba, mondja el mindenkinek, hogy végzett. Azt mondta, elmegy, ha megteszi ezt neki. Ezután az alak eltűnt. Rustin elengedte Kyle-t, és lassan bement a városba. Bement az általános boltba a város közepén, majd közölte: " Végre befejeztem." A rendőrség átkutatta a házát és rátalált Kyle-ra , aki az előtérben feküdt kábultan és sokkos állapotban. Megtalálták mind a 7 gyerek testét, elkülönítve a ház pincéjében. A rendőrök letartoztatták Rustin-t. A hangok abbamaradtak Rustin fejében. Arra gondolt, hogy egy szellem volt. Valóban sajnálta, amit tett, de ugyanakkor örült, hogy az öreg hölgy eltávozott a fejéből.Rustint elítélték és felakasztották nyilvánosan.

A történtek ismét feledésbe merültek. Mégis 1994. Október 20-án, három Montgomery College hallgató érkezik Heather Donahue, Joshua Leonard és Michael Williams, Burkittsville-be, hogy egy iskolai feladat keretében interjúkat készítsenek a helybéliekkel a Blairi Boszorkányról. Heather beszélt Mary Brownnal, egy idős és meglehetősen bolond hölggyel, aki egész életében a környéken lakott. Mary azt állítja, hogy egyszer látta a félig ember - félig állat Blairi Boszorkányt a Tappy patak mellett.

Másnap reggel (okt. 21)   Heather két halásszal beszél, akik elmondják , hog ya  Coffin Rock kevesebb, mint húsz percre van a várostól és könnyed megközelíthető egy régi erdei úton. A filmkészítő fiatalok röviddel ezután nekivágnak a Black Hills erdőnek, és soha többé nem térnek vissza.

Október 25-én kiadják az első hivatalos közleményt a fiatalok eltűnéséről. Josh autóját megtalálják a Black Rock úton.

Másnap (okt. 26) A Marylandi Állami Rendőrség megkezdi a Black Hills átkutatását. 10 napig eredménytelenül keresik őket, kutyákkal, helikopterek és a Védelmi Osztály egy műholdjával. A keresést november 5-én 33 000 munkaóra után állítják le

1995. június 19-én Az ügyet megoldatlanul lezárják.

Október 16-án A Marylandi Egyetem antropológia szakos hallgatói egy százéves faház alatt egy vászonzsákot találnak, amelyben filmdobozok, DAT szalagok, videokazetták, egy HI8-as videokamera, Heather naplója, és egy CP-16-os filmfelvevő vannak. Miután ezeket megvizsgálta, a burkittsville-i seriff, Ron Cravens kijelenti, hogy a 11 tekercs fekete-fehér film és a 10 HI8-as videokazetta valóban az eltűnt diákok tulajdonában volt.

December 15-én A zsák tartalmának átvizsgálása után a filmek kiválasztott részeit bemutatják a családoknak. A felvételeken számos szokatlan dolog történt, de semmi perdöntő. A családok megkérdőjelezik a vizsgálat alaposságát, és betekintést követelnek a dokumentumokba.

Február 19-én Mrs. Donahue felháborodását a nyilvánosság elé tárja, mire Cravens seriff megtiltja a bizonyítékokhoz való bármiféle hozzáférést, ennek megváltoztatását két per sem tudja elérni.

Március 1-én A seriff irodája bejelenti, hogy a bizonyítékok nem perdöntőek, és az ügyet ismét lezárják. A filmeket akkor tervezik átadni a családoknak, amikor lejár a bírósági perek tilalma: 1997. október 16-án.

1997. október 16-án Gyermekeik utolsó napjainak dokumentációja megmozgatta a családokat. Angie Donahue szerződést köt a Haxan Films-zel, hogy megvizsgálja, és darabonként összeállítsa az 1994. október 20-a és 28-a között történteket.

1999-ben a felvételeket nyilvánosságra hozzák. 1999. december 30-án mutatják be a magyar mozik „ideglelés” címmel. Hatására több ezren látogatnak Burkittsvile-be, vagy járnak utána a helyi legendának.

Az alacsony költségvetésű áldokumentum film összesen 140 Milliót kaszál, és újabb pár milliót a köré épülő tárgyat (videó, DVD, Játék, Képregény, Könyvek… stb.).

A filmről valamikor 2000 után rántják le a leplet maguk a készítők… hát jó páran becumizták gratula azért nekik Heather Donahue-nek, Mike Williams-nek és Joshua Leonard-nak. Még én is fostam anno hát még, hogy én is úgy tudtam, hogy igazi történet. A helyi legenda viszont tudomásom szerint valós, melyet felhasználva még misztikusabbra sikerült a film légköre. Az igaságot talán soha nem tudjuk meg…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.