Beszámoló

2010.10.16. 12:37

Már csak pár óra van hátra a T-MOBILE BÓNUSZ Fesztiválig. Aztán jön az élménybeszámoló. Kár, hogy senkiről nem tudok aki jönne velem :(

Én jelenleg még itthon ülök és józanodok, Emese tegnapi szülinapja után. Ezúton is bocsi mindenkitől a tegnapi party kicsit féktelenre sikerült. Remélem azért mindenki jól érezte magát és rendbe hazaért, ma meg kisebb fájdalmak nélkül telt a reggele :D.

Beszámoló:

Nos a tervezet időpont 7 óra volt az indulásra, de előtte pár perccel a netten nézelődve fedeztem fel a fellépők sorrendjét, így megállapítottam, hogy ráérek még elindulni. Amúgy is félkész állapotba voltam még, összeszedtem cuccaimat és indulásra készre vágtam magam. 8-orakor indultam végül, mivel úgy voltam 10-ig lehet belépem a jeggyel ha nagy sor is van 1 óra alatt csak bejutok. Még egy utolsó pillantást vetetem a térképre majd nekivágtam az útnak egymagamba. A stadionoktól gyalog mentem mert ugyan a honlapon és az útvonal tervezőn (amit amúgy nagyon tok utálni) is ajánlottak vagy 2-3 buszt, de ebből 1-et meg se találtam a térképen, a másik 2 utcával arrébb megy el és átkellet volna másznom a vasúti síneken, a harmadik meg ara megy csak másik irányból. Első meglepetésem az volt, hogy a térkép szerint az út átvisz a vasúti sínek felet, vagyis a hídon kel átmennem és jobbra az első utca. A helyszínen kiderült a vasútisin megy át az úton vagyis híd alatt megyek, de a többi stimmelt. Innentől kezdve kihalt volt az út, csak néhány autó robogott el mellettem, és csak a Hungexpo hotel előtt találkoztam egykét emberel. Utána már egyre több lett a parkoló autó és a zene is egyre jobban dübörgött.

A várt ellenére ugyan nagytömeg volt de vagy 20 kapun engedtek át minket így max 5-6 ember volt előttem. Ahogy vártam a biztosságiak minden táskát átvizsgáltak, mindent kikelet raknunk a zsebünkből, fémvizsgáló kapun átmeni majd utána még átnéztek minket egy detektorral is. Külsős kaját piát alapból nem lehetet vinni, egykét gyanús holmit is elkoboztak (mellettem egy sráctól valamit kis zacskóba). Előttem egy pár ment át. A lány oda adta a táskáját addig a fiúja átment a procedúrán. A bizti meg végzet a nő táskájával és magasba emelve kérdezte: „A Táska kié?” Ere a fiú: „Az enyém…” na itt kitört a nevetés, persze a fiú levágta és gyorsan hozzátette: „Mármint.. a barátnőmé.” Ere a biztik: „Persze persze én is ezt mondanám” :D. Szóval jókedvűen mentem át az ellenőrzésen minden probléma nélkül, majd sorokba tagozódtunk aszerint mikor rendeltük elő a jegyet és milyen értékbe. Itt átadtam az igazoló szelvényemet és a személyimet és már mehetem is.

Első utam a nagyterembe vezetet (Arena-1) mert éjfél után ez lesz a fő célpontom majd és jó lesz addig ismerni merre hova. Kicsit kóvályogtam, mert ugyan két ajtója volt, de nem hitem hogy ilyen mesze van egymástól. Ruhatár 300ft volt egész baráti. Következő utam a pulthoz vezetet és bár tudtam minden drága lesz, gondoltam egy italra meghívom azért magam. Üvege sör felöl érdeklődtem, amiből csak Becks volt semmi más. Kérdésemre Was kostet sie? 500ft volt a válasz. Hát húzós mondom de egyet atoll még megihatok. Miután kézbe kaptam csodálkoztam, hogy valami nem stimmel. Egy normál kocsmában 500-ért két üveg sört kapok, itt pedig 500-ért kapok egy 0,33l üveges Becks-et?!. A piát innentől kezdve elfelejtetem.

Kimentem megittam amim volt, elszívtam hozzá egy ciginek látszó dolgot majd megindultam teremről - teremre, hogy belekóstoljak és megismerjem a többi dj zenéit. A nagyterembe ekkor Coyote & Igor do’urden 21-22-ig muzsikált, változatos zenéket nyomtak, nekem mégis olyan bármely elit helyen halható zenének tűnt, de változatos volt ez biztos.

Először a szembelévő Arena-3 mentem ahol 22-0-ig, Dj Observer nyomta a talpalávalót. Nost öt túl elektronikusnak találtam, hosszú monoton számai voltak. Inkább csak lötyögtek az emberek és az igazat megvallva itt voltak a legkevesebben. Oldalt egy pódiumnál extrém frizurákat vágtak azon vendégeknek akik ezt igényelték némi pénzért.

Másik terem az arena-2 volt itt 22:30-23-ig, Dandy nyomta, hol pörgősebb, hol dallamosabb számokkal egész kellemes volt itt kezdtem én is táncolni először.

Az arena-1 22-23-ig HotX szórakoztatta a népet, igazi pörgős pezsgős számokkal, a népnek is tetszet mert többen lettek mint amikor otthagytam a termet.

Arena-2 Dandy mellé csatlakozott 23-0-ig Chriss. Eleinte együtt nyomták majd Dandy elhagyta a színteret. Amennyire emléxem pörgős, kisé ritmustalan számokat nyomott, egyéni stilusal ötvözve, egykető talán kicsit túl hosszura nyúlt. A terembe az axe sponzorai miniszoknyába öltöztette lányokkal ingyen termékmintát és óvszer osztogattak, volt még valami nyakba akasztós is de ebből én nem kaptam sajna. Valamint volt egy axos dezodor alakú kalitka is amiben egy kihívó öltözetű ifjúhölgy táncával szórakoztatta a bámulókat. Én ez személy szerint véletlen fedeztem fel amikor a wc-böl kijőve egy hirtelen balkanyarral megkerültem egy pultot majd elbambulva majdnem nekiszaladtam a ketrecnek, Amit a lány először meglepődőt majd egy jó ízű mosollyal díjazót. Én meg zavarommal küzdve hülye mosollyal az arcomon arrébb álltam.

Utolsó dj az arena-1 visszatérve Paul Ritch volt ö nyomta 23-0:30-ig Paul Kalkbrenner ellőt. Ahogy elnéztem más is főleg miatta fáradt el mert egyre többen lettünk. Mindenféle ember megfordult a színhelyen változatos stílusokban a legszélsőségesebbtől egészen a megszokottig. Voltak akik előzékenyen előre engedtek vagy figyeltek az emberekre ha elmentek köztük, más csak magával foglalkozott és táncolva tört utat, fellökve ezt-azt. 3 csaj pl szabályosan fellökött a wc-böl kifelé, mert kettő szélső közrefogva  a középső harmadikat ép kifelé vitték levegőre. És szegény tini lányok estélye úgy elvolt szúrva, hogy a barátnőjük szétcsapta magát már 2 orrával nyitás után, hogy inkább félrelöktek mindenkit az útjukból, nemre és kora sem tekintettel. Mások meg a sörösüvegeikkel a kezükbe kalimpálva táncoltak, na őtőlük meszes távolságot tartottam. Na meg az egy hülye 100-at csinál effektus. Egyik csaj síkit egyet a többi követi, vagy sípol valamelyik barom a többi is fúja a sípját.

Hosszas várakozás után közelget az idő, Paul Ritch hajnalig 1-igy nyomta és párszor már azt hitem már Kalkbrenner nyomja a számokat, de mint kiderült az előző dj nyomot pár hasonló számot tőle, gondolom tiszteletére. Végre fél ketö felé feltűnt a színpad szélén egy ismerős alak, kezét felemelve köszöntött minket, majd dj társával fogott kezet, ezután néha feltűnt még majd dj abbahagyta a zenéjét hatalmas taps és elkezdet szedelőzködni. Ekkor két srác egy asztalt közrefogva besietet és letette, Paul Kalkbrenner pedig örült tömeg dübörgésére bevonult és elfoglalta helyét a behozott kéveröpült mögött. A kijelzők rögtön váltottak és hatalmas: „Paul Kalkbrenner Live” feliratot kezdtek vetíteni. A tömeg őrjöngőt és a mellettem álló lány egyfolytában sikítót vagy, „Ó istenem, istenem” szöveget kántált. Félóra múlva csak a sikítást folytatta, nagy bánatomra. Paul széles sávba nyomta zenéit volt általam ismer és kevésbé ismert. Amikre emléxem az  Aaron mixel változata (ugyan olyan mint az eredeti csak gyorsabb), Sky and Sand („Sky és homok”), Altes Kamuffel ( „Idősebb Kamuffel”), ezek mint a Berling Calling albumról ismertek. Továbbá úgy rémlik volt a Zwei („kettö”), Bingo Bongo a többit még nem sikerült megtalálnom, vagy csak nem emléxem már a dallamra rendesen. Aki látta a filmjét eltudja képzelni miket művelhet a színpadon, ugyan az a keverési stílus, folyamatosan hedzelte a tömeget és kihasználta, hogy kivetítőn néha őt mutatta, ilyenkor mindig jelezte, hogy nem hal minket, ekkor mindenki ordítót sípolt, kalimpált, ordítót ..stb. Paul csak legyintet, hogy hát ez semmi. Valamikor meg mintha egy hatalmas kart húzna ott erőlködőt a gombon a zene meg egyre gyorsult azt hirtelen vissza az alap ritmusra. Valamikor meg mint a rossz gyerek aki próbálgatja „Ez a gomb mire való?”, vagy mint egy nyugdíjas remegő kézzel. Nagyszerűen szórakoztunk mindannyian, olyan sokan voltunk mint a hering. Ha 20ft szedtem volna minden embertől aki átcsörtetet mellettem már meglett volna a jegy ára estére. Valamiért mindenki előre ment mintha ingyen osztanának valamit ott, aztán egy része rájött mégse és visszajött. Az estére készítet pólóm is nagy sikert aratott, többen megalítottak gratulálni érte, vagy megtudakolni hol szereztem. A koncert vége felé egy cseh fiukból álló páros karolt át két oldalról és velük roptuk végig az egyik számot, és bár nem értek cseh-ül de mindenesetre ők is megdicsérték a pólóm, ez biztos. Egy, másfél órás koncert után aztán vége lett, Paul még egy utolsó búcsút intet aztán eltűnt, reméltem, hogy visszajön még egy számra vagy csak köszöni a visszatapsoló tömegre, de sajna nem. Erőt vet rajtam a fáradság és egyéb kábító hatások, valamint a tánc, a tombolás a többiekkel. Az utolsó számokon inkább már csak lötyögtem. Mint a hering egyesével haladva eljutottam a ruhatárig, aztán hazafelé vetem utamat.

Nem volt sok kedvem buszra várni így stadionoktól, egészen népligetig lesétáltam, útközbe vetem valami üdítőt, és elszívtam az utolsó hozott cigimet. Hazafelé sok dolog átfutott az agyamon és elkapott kisé a szomorúság is, hogy nem oszthattam meg ezt az élményt senkivel és nem volt módom másokat is beavatni ebe, igazából ekkor jutott csak el az agyamig, hogy végig tök egyedül voltam, úgy jöttem és úgy is mentem. Csak egy ember elhozhattam volna magammal :(.

Mindenesetre nagyon jó volt élőben látni és hallani Pault és kívánom mielőbb jussatok el ti is egy koncertjére. 

Képek és videók elvileg lesznek a honlapon: Http://www.bonuszfestival.hu/2010/index.php?mod=kepek (Hogy mikor nem tom!?)

Paul Kalkbrenner tour honlap: http://www.residentadvisor.net/dj/paulkalkbrenner/dates?yr=2010

A bejegyzés trackback címe:

https://saw2.blog.hu/api/trackback/id/tr742375717

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lysander Nephilim 2010.10.19. 09:01:52

Felvettelek az új msn címemre. Majd beszélünk, de remélem személyesen.