Drog a vásznon

2010.06.15. 10:11

Trainspotting

1996

 Egy Skóciában élő srác és baráti társaságát mutatja be. A társaság nagy része köztük főhősünk is heroin függő, kivéve egy párt a csapatból és egy kicsit idegbeteg figurát. A történetbe ott csatlakozunk be amikor főhősünk sokadjára megpróbál leszokni a drogról, de a heroin erőseb. A függőség mindent elvesz az embertől, a végén már más nem is érdekel és oly dolgokra vetemedsz az anyagért amit soha nem tennél. Persze az események is egyre rosszabbra fordulnak a végén főhősünk kénytelenül válaszút elé kerül, részben a rendőrség, részben szülei által, de persze tetei is lidércként üldözik.

Elhatározza új életet kezd, Londonba költözik és nyugodt kis életet él ingatlan közvetítő ként. De a mullt elöl nem lehet eltűni hamarosan megjelenek a kéretlen barátok, majd egy tragikus hír hazaszólítja Skóciába. Barátai nagy része megragadtak a heroinnál, van aki leszokott, de nem boldogul az életben. Egyikük lopásra adja a fejét, másikat elhagyja barátnője és feladja addigi heroin tisztaságát. Visszatérve egy kisebb heroin biznisz is adódik, mely szép összeggel kecsegtet, valamint a heroin édes érzete a vénákban is oly régi ismerős, így a kiscsapat belevág, hogy kisebb pénzt keressen Londonba.

 A film végén főhősünknek lehetősége adódik egy új életre és hogy dönthessen a régi heroin függő élete és egy esetleges normál élet között (már ha létezik ilyen ezen a nyomorult világon XD), valamint hogy felértékelje kik azok akiket eddig barátnak szólítót. De a többi már nektek kel megnézni én többet nem árulok el.

A film azért is fogott meg nagyon mert, iszonyú erős és nyomatékos képi elemekkel és szimbólumokkal dolgozik. Olyan nyomatékosan benne vannak a film minden percében, egyfajta életről alkotott filoszfiával keverve, hogy a néző nem tudja kivonni magát egy percre se belőle. Folyamatosan érnek a különféle hatások és itt most nem konkrétan a kedves párunk film alatti érzéki érintésére vagy puszijaira gondoltam XD. A függőség rémei, örömei, bánatai olyan keveredésben tálalja, hogy a film alatt volt amikor szinte éreztem, hogy én ezt nem bírom tovább nézni drog nélkül. Szinte sóvárgás fogott, hogy belőjem magam én is és azon gondolkoztam már hol tok hajnalban én szerezni. Máskor meg a sírás kerülgetet és azon voltam, soha ne próbáljak ki semmi ilyent a büdös életbe.

A film zenéi is nagyon jók, egykető szépen passzol a jelenetekhez, nem is nagy sláger a legtöbbje. Bár nálam volt, hogy a kép témák annyira lefogták minden idegszálam, hogy a zenét észre se vetem vagy elfelejtetem. Őszintén egy számot se tudnék vissza idézni vagy eldúdolni.

Összegezni talán úgy tudnám, hogy a film a változásról szól, hogy mi irányítjuk a sorsunkat és ha igazán akarunk valamit és megragadjuk az alkalmakat bármit elérhetünk az életbe. Legyen az a élet akármien van beleszólásunk.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://saw2.blog.hu/api/trackback/id/tr402083080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

crowbaby · http://www.crowbaby.blog.hu 2010.06.16. 16:37:30

ez egy hatalmas film... morbid, de nagyon üt ..

Lysander Nephilim 2010.06.17. 16:39:28

Ezek szerint megnézted :) Durva, művészi, szatirikus, amolyan se több, se kevesebb, minden a helyén van benne. A zenék nagyon eltaláltak benne viszont!

Saw 2010.06.23. 01:07:26

Hát az tuti, hogy művészfilm, méghozzá nem a kedves fajtából :D. Nagyon tetszett. Cic mondta is ö többször látta már és egyre több apró részletet fedez fel ahogy 20-jára látja már XD. Én a terror házával voltam anno igy mikor ott dolgoztam.
A zenékre abpszolut nem emlékszem :(