Olyan jó, hogy mi együtt. Tudod, hogy Te és Én.
Együtt vagyunk békében, ezen a földtekén.
Barátkozhatsz más sráccal. Engem nem zavar.
Hiszen bízom benned. Nincs, ami felkavar.
De ha megcsalsz...

Én elvágom a Kombinédat, szétkenem a sminkedet,
nem mész többet haza két tipegős cipődbe,
széttúrom a hajadat, levágom a két cofodat,
lenyalom az ajakrúzsod a kicsi szádról.

Te édes, Te drága. A romantika hű szolgája.
Tudod, hogy Te vagy nekem az univerzum egyetlen kis cicája!
És ha az utcán riszálja magát egy csámpás szőke rocker.
nem szólok, ha a seggét pásztázva tekinteted elbambulna...CSAK RAJTA TE KURVA!

Ezt jól jegyezd meg mielőtt egy másik segget nézel:
Kurva szar, ha az üresen tátongó szemüvegkereteden át nézel.

Én elvágom a Kombinédat, szétkenem a sminkedet,
nem mész többet haza kék convers cipődbe,
széttúrom a hajadat, levágom a két cofodat,

lenyalom az ajakrúzsod a kicsi szádról.

Ma van a föld napja!

Szóval vigyázatok a fákra, virágokra bokrokra, etessétek meg valami finommal házi állataitokat és szeretgessétek kicsi meg őket. Álljatok meg egy percre és élvezzétek a friss levegőt (már ahol friss), simogassátok meg tócsákat, folyókat, tengereket, énekeljetek együtt a madarakkal és ne Szemeteljetek !

Emlékszem mikor először jártam Velencében azonnal megtetszet a város kis zegzugos utcái, a csendes lagúnák a hangulatos ki terek, az északi élet ahogy a lámpák és a néhol csillagok visszatükröződtek a víz felszínén. Már tavaly is terveztem elmegyek Velencébe, de akkor elég légből kapott ötlet volt pénz nélkül. Idén mindennkép szeretem volna el menni akár egyedül is, de végül mikor megkérdeztem kedvesemet róla egyből támogatta az ötletet. Én egyszer voltam a karneválon és mivel Cirip még Velencében sem járt nem hogy a karneválon így egyfűstalatt megnéztük most mind kéttöt. Ez idáig kb.3 jártam Velencébe, ez az utam volt a negyedik. Az előtt mindig csak egy napra mentem és mindig csak a fő látványosságokat láttam, de egyszer szeretem volna bebarangolni az egész várost szépen ráérősen. Ezért is döntöttem úgy végül, hogy két napra megyek, a másik ok a busz menetrendje volt.

 Utunkhoz az Euroline magyarországi =Bp Népliget – Venezia, Pizzaela roma= járatot választottuk és úgy tom ez a busz egész Firenzéig megy majd ott marad és másnap este jön vissza, tehát mindenkép kint kelet töltenünk egy napot. A jegy 9,800 körül volt a prospektusban, de amikor netten akartam rendelni, hiába iram be hogy mindketten diákok vagyunk csak egy ilyen kedvezményes jegyet ajánlott fel. A másik két lehetőség a változtatható idejű, de nem visszaváltható 12,540ft és a visszaváltható 20,590ft jegy volt. Mint a helyszínen megtudtam a 9,800ft jegy csak netten rendelhető meg és ez csak limitált kedvezménye jegy amit bizonyos időközönként lehet megváltani. Így mi végül 12,540ft/fö fizetünk.

A busz menetrendjéből kifolyólag előtérbe került a szállás is. Az elején mondjuk szeretem volna mindenkép kint aludni egyet, de tudtam hogy December végén Január elején szinte lehetetlen lesz szállást találni, főleg a karnevál nyitó hétvégéjén. Először is ha van is szállás azok vagy a nagyon drágák amik maradtak még vagy olyanok amik nem a szigeten vannak. Ami azt jelenti hogy mind két nap megkellet volna tenni egy jó kis utat a szárazföldig a bevezető úton ami felér egy 2 órán át tartó Margit-hídon való oda-vissza sétálással. A vonat meg busz ugye fizetős és euróba hát ahhoz meg kinek van pénze. A másik probléma az volt, hogy minden szállást kínáló oldalon vagy regisztrálni kelet vagy megadni a kártyám számát és a mellette található biztonsági kódot, valamit a típusát, mondván hogy az előleget levonhassák vagy próbalevonás végezzenek rajta így megbizonyosodva hogy ez egy létező bankkártya. Igy ha nem mennél el esetleg mégse ők letudják vonni a szobafoglalás díját. Oké ez ésszerű viszont visszaélésekre is lehetőség van. Ez dilemmát okozott kicsit. A kártyát levédeni sehogy se tudtuk, ha olyan kártyát adunk meg amin csak a szállás ára van rajta atoll még a kártya megtérhető. Végül magbátyám mondta el, hogy ez külföldön egy bevet és viszonylag biztonságos szokás. Ö a Booking-ot ajánlódta (jó oldal csak kicsit drága) én végül a Hostelsclub-ot választottam mert viszonylag olcsók a szállások és az árakat átszámítja nekünk Ft-ba. A szállásunk végül a vasútállomástól kb két kanálisra volt körülbelül 6900Ft/fö/éj, időt és pénz spórolva nekünk és persze megúsztuk a csövelést is.

Az eurót az indulás előtt 1 héttel váltottunk mert fülest kaptunk, hogy erősödőt a forint és valóban szombaton 176-173 közt volt az euró eladása kedden vagy szerdán már 174-171 közt volt. Mi a 4-6 király utcai megállójánál váltottunk, mind kétoldalt van egy piros táblás pénzváltó. 171,50 váltottunk eurót, kerekitve körülbelül 25,700FT fizetünk 95Euroért, ehhez anya adott még 8Eurot összesen 103,80Euronk volt ebből 41,60Eur volt a szállás, többi költőpénz Ami kb elég is volt két napra (nekünk legalábbis).

Indulás (péntek): Este 7 után pár perccel értünk Népligetbe. Sorszámot húztunk és vártuk hogy sora kerülve becsekoljunk. Átadtuk a jegyünket az útlevelet és kaptunk egy zöld beszálló kártyát. A buszba fél 8-tól lehetet bepakolni a táskákat mi két hátitáskát raktunk be, mindegyikre mint a reptéren szalagot kaptunk és egy matricát a jegyünk hátára. A buszra két váltáskát vittünk fel kajával megrakva. 8 –kor indultunk. A buszvezető részletesen elmondta az utunkat és a pihenők helyét, idejét. Este a határ fele még filmet is vetítetek aztán megpróbáltunk aludni amennyire egy buszon lehet. Határig Keszthelyen és siófokon álltunk meg valamint egy benzinkútnál 20 percre. Szlovénián transzferbe mentünk át vagyis nem álltunk meg sehol. Olasz határ után Trieszben álltunk meg hatalmas tengerparti város, nagy szerpentines utakkal ami a helyekből vezet le a városba. Gyönyörködve néztük az álmos kisváros ezernyi lámpafényét ahogy közeledtünk. Innentől kezdve egy darabig a tenger mellet mentünk, de a sötétben nem sokat látunk belőle. Velence ellőt még megálltunk egy kútnál újabb 20 percre. Teljesen más volt minden a kúton már ott sorakoztak az olasz ételek és folyóiratok. Itt éreztem először, „Egy másik országba vagyok”.

Első nap (szombat): Reggel fél hat felé értük el Velencét a leszállás előtt pár perccel riadtam fel. Leszállva a hideg és a ”végre itt vagyunk” hangulat fogadott. Az első „Ciaó” (vagyis szia, jó napot és viszlát is kifejez) egy buszmegálló melletti kis kávézóba mondtuk ki. Vetünk kegy Caffe latét (1,50eur), hogy felmelegedjünk és felébredjünk, Bár Ciripnek nem ízlett és később rájött neki van forró teája termoszba. Elsétáltunk a park felé de zárva volt így kis körtúrát tettünk majd Állomás hídján átmenve (Ponte degli Scalzi), benéztünk az állomásra. Itt találtuk meg a fizetős WC közül a legolcsóbbat a városba (80Cent. A többi helyen 1Eur-1,50Eur) és Cent váltó gép is volt így szertettünk egy kis „apróra”. Ezután benéztünk az állomás melletti templomba (Gli Scalzi) és az állomás mögötti kisutcákat. Az egyik kanális mellet egy templomnál megálltunk ebédelni. Végül 10 felé elindultunk a szállást elfoglalni.

 A szállásunkat egyszerűen nem tudtuk megtalálni, mentünk körbe-körbe, utcanév szinte sehol vagy csak alig tért el egyik a másiktól. Végül egy olasz néni mutatta meg, hogy jó helyen állunk ez a 1451/a csak nincs ki írva az utcanév. Félelmetes miien számozás van ott. Itt még 1860 van egy utcával odébb már 1840 azt találd meg a közte lévő 20 házat. A szállás egy szürke, omladozó 3 emeletes ház volt aminek az ablakából egy kínai kiáltott ki angolul, hogy nyitja az ajtót (még jó, hogy kinézet ép mert kapucsengőt nem találtuk volna meg). A lépcsőházba lekellet hajulnom kb, a lépcső kicsi volt és eldugott. A szállás viszont fantasztikus. Egy nagy előszobája volt egy számítógéppel ingyenes nett használattal 8-23:30-ig. Két fürdőszoba volt álló tusolóval wc-vel. Felszerelt konyha reggelivel 7-10-ig. Két szobában 5 ágy volt mi egy emeltes ágyat foglaltunk el. A falakon angolul és kínaiul voltak ki írva a házirend. Egyedül a fürdőszoba kapcsoló feletti hosszú kínai szöveg nem volt lefordítva angolra így rejtély mi állt rajta. Viszont hiába gyakoroltam a Németet oly lázasan az útra a szállást adó Kínai úriember csak Angolul és Kínaiul tudott, meg kicsit olaszul. A városba dettó. Beszéltek angolt, oroszt, olaszt, spanyol, franciát néhol még japánt és magyart is, de németül 2 boltba tudtak csak. Maradt a konyhanyelv olasz és némi angol tudás.

Szállásról 11-felé indultunk el miután megkaptuk a külön kulcsunkat és lévén nem volt zárásidő akkor mentünk, jöttünk amikor akartunk. Visszamentünk az állomás felé, addigra már hatalmas tömeg keletkezet. A tömeg miatt a ponte di Rialtó felé nem a sárga táblákkal övezet „turista főúton” mentünk hanem orrunk után a kisutcákon, a minek az eredménye az lett, hogy jól elmentünk és pár orrával többet kutyagoltunk, de ez a városnézés lényege és bevallom élveztük. A Rialtó volt Velence első hídja ami átívelt a Canal Grande (Fő csatorna) felet. Eredetileg egy fából készült híd volt az első középen felhajtható hidal, hogy a vitorlások végig mehessenek a Canal-on. 1310-ben felkelés során leéget, 1444-ben összedőlt a súlya alatt, 1524-ben pedig ismét most a tömeg súlya alatt akik a hajófelvonulást nézték. 1591-ben készült el a végleges híd amely azóta Velence szimbóluma. A Rialtó hídon nem tudtunk megnézni a boltokat szinte lépésbe haladtunk át a tömegtől.

Újabb kisutcákon keresztül jutottunk el a Pizza San Marco-ra Velenvce egyetlen igazi Plazza-ra (terére) mely körül a Palazzo Ducale (Dózse palota), hivatali és városirányítási épület a Basilica di San Marco és Torre dell Orologio fekszik. Na itt éktelen nagy tömeg volt, még este is mivel felhúztak a tér bassilicával szembeni oldalára egy színpadot és éjjel-nappal állt a bál szolt az olasz muzsika. Pár képet készítetünk csak majd átverekedtünk a tömegen és leütünk a parthoz piheni és enni valamit. Tovább indulva tyúklépésbe átjutottunk a Dózse palotája melletti hídon egy pillantást vetve a Sóhajok hídjára (Ponte dei Sospiri) ami még felújítás alatt ált.

A part mentén útba ejtettük az Arsenalt (egykori és mai hadikikötőt) majd lesétáltunk a sziget csücskébe Garibaldi és Pubblici parkba. Itt kiélveztük a park ingyen wc-jét és hordozható mini gázrezsón megfőztük az instant kínai levesünket este 6 óra lévén vacsorára.

Visszasétáltunk a parton San Marco-ra majd kisutcákon még egyszer a Rialto-hoz. A hídon nem mentünk át helyette oldat vissza sétáltunk a szálláshoz. Este 9 fele hazaérve összebujtunk az alsó ágyon, a cuccainkat feldobva a felső emeletre és a buszút és egész napos járkálás után úgy aludtunk mint akit fejbe vágtak.

Második nap (Vasárnap): Reggel 8-kor keltünk, mi voltunk az elsők a reggelinél meg az egyik szobatársunk aki mint kiderül egy orosz fiatalember volt. A reggeli isteni volt. 3 féle lekvár Nutela (kint van 5L csomagolt változta is) reggeli kukorica pelyhet, tej, narancslé, tea és kávéhoz való, kenyér és az általunk hozott finomabbnál finomabb felvágott és panírozót hús. A másik két szobatársunk egy nő és a lánya volt Madridból és mindketten értetek magyarul kicsit, a nő mint kiderült apukája magyar származású volt így beszélte is a nyelvet. Megosztottuk élményeinket majd 10-körül leadtuk a kulcsot összecsomagoltunk és elhagytuk a szállást. Mint kiderült otthagytam a szendvicseim felét is.

Első utunk megint a San Marco-ra vezetet a tegnap esti útvonalon visszamenve beálltunk a Campanile di San marco (St Mark harangtorony) vezető sorba. 8Eur/fö felvittek minket lifttel a torony tetejében ahol egész Velence a szemünk elé tárult. Maga a torony 98,6 méter magas és Jövő év Április 25-én lesz 100 éves. A régebbi 1514-ben épült torony, jósok évet kibírva 1902-ben egyszer csak összedőlt magától .Jelenlegi formáját 1912 április 25-ei átadását követően nyerte el a régit tornyot lemásolva. Ekkor került bele a lift is. Sajnos Cirip fényképezője lemerült az enyém meg jó vacak így 37 kép után betelt a memóriája, így nem sok kép készült, utána is csak Cirip telefonjával max. Lévén, hogy nem volt ablak a toronyba jó hideg szél fujt így 20 perc múlva jöttünk is le. Átverekedtünk a tömegen majd a nagy csoportosulásra felfigyelve megálltunk a téren és figyeltük a harangtornyot amiből az imént jöttünk le. Régi velencei szokás szerint a karnevál megnyitóján egy kötelet feszítetek ki a harangtorony és a most színpad mögött álló épület között aminek az erkélyén maga a dózse ált, és a harangtoronyból egy kötéltáncos végig sétált egész a dózse erkélyéig majd átnyújtót egy virágot neki evvel jelképesen megnyitva a karnevált. Később az évek múlásával már csak egy galamb figurát engedtek le a kőtelen ami konfettit szórt a nézelődök fejére félúton. Régi hagyományt felújítva most kötélhez biztosítva egy maskarást embert engedtek le a színpadig. Nagyon mokkás látvány volt (kép majd később).

A térről a Galilerie Accademia-hoz mentünk átkelve az utolsó harmadik hídon is (Ponte dell Accademia) ami átszeli a Canal Grande-t. Leszámítva az újonnan épített még félig kész üvegezet hidat (Ponte Calatravas) a buszmegálló és a vasútállomás közt. Útközben vetünk egy számunkra fura de annál finomabb Zöld színű süti 2,5Eur-ért. Még hazaútra a buszra is maradt belőle akkora volt.Megkerülve az Accademi-t pátról megszemléltük csak így távolról a túlparton elterülő La Giudegca szigetet. Anno elvileg zsidók lakták amolyan zsidó negyed volt innen eredeztethető a neve valószínűleg. Majd találtam a parton egy jegy automatát a Vaporetora (vízi busz) 1,20eur került egy jegy egy irányba elvileg, de a mai napig nem tok ki igazodni a jegyeken még magyar nyelvű oldalon se. Cirip szerint csak egy jegyet vetem én a gép leírását fordítva kettőre tippeltem egy irányba 75 percre. Ügyeskedésünk jutalma két papír fecni lett, egyiken valami utazási adat (vagy valami hasonló), másikon a közlekedési társaság amolyan névjegy kártyája. Felszálltunk próba kép a Vaporetora ahol senki nem kérte a jegyünket, majd hirtelen kanyar téve még közelebbről megtekinthetünk az előbb említett szigetet, mert kikötöttünk rajta következő megállóként. A Vaporetó elvileg a San Marco-ra vit minket, de Cirip minden esetre kilátásba helyezte ha mégse ott kötünk ki, vízbe folyt. Az Isola di San Giorgio Maggiore (szép hangzatos név egy szigetnek) szigeten kikötve végállomásunk végül a San Marco volt. Jegyünket se kérték így megkönnyebbülve nevetve szálltunk le.

 Kisutcákon vándorolva megtaláltuk az eddigi legolcsóbb helyet, ahol vetünk két karneváli maszkot. Amúgy a maszkok kisebb vagyonok 10eur alatt nem nagyon lehet kapni, és az eredeti mester által készítetek közt is talán a legolcsóbb a 25-30eur-os volt. A legdrágább amit láttam 250 ezer Eur volt. Visszasétáltunk a Rialtohoz megtekintve a sóhajok hídja másik oldalát is (hát ez le volt állványozva). Rialtó előtti kisutcában vetünk két pizzát, elvileg 2,50eru volt egy szellet mégis kettő után csomagolva összesen 7Eur fizetem. Máig nem értem hogy jött ez ki?!. Rialto másik oldalán a piacnál leültünk és megettük a pizzát. Még egy sirály is evet belőle, mert leszállt tőlünk nem mesze és megetettük pár odadobott darabkával. Szóval mi olyan jók vagyunk nem galambot etetünk a San marco téren hanem már rögtön Sirályt. Amúgy lehet hogy én nem Vagyok tengerparti kölyök, de Velencében akkora sirályokat láttam néha mintha valami ősmadár lett volna. Ez már nem is halat eszik hanem embereket kapkodhat le a hajókról. Bár cirip szerint egy átlagos tengeri sirály már csak ekkora. Utolsó pénzünkből elmentünk wc-re a busz előtt majd az állomás előtti Giardino papadopoli parkban még hintáztunk egyet. A vasútállomást még meglátogatva átmentünk az új üveges hídon és beálltunk a buszmegállóba.

 Várakozó busz nincs csak várakozó utas elven fél orrával 8-elöt érkeztünk. A busz végül 8 után pár perccel futott be kisé megijedtünk addigra, és a többi várakozó utassal beszélgetve nyugtattuk egymást. Beraktuk a táskáinkat, most nem kaptunk szalagot rá, de nem is baj mert mi rajta hagytuk a mienket biztonság kedvéért. Érvényesítetek a jegyünket és ráírták az üléseink számát kézzel (itt nem volt becsekolás és beszálló kártya). A helyünkön egy néni ül a kutyájával aki nem találta a helyét. Még furcsább, hogy a jegye szerint Madridból jött, hogy az ördögbe nem tom, hisz a busz csak Firenzéig megy. A buszsofőr 3-4 nyelven is kérdezte honnan jött, az öregasszony csak szétárt karokkal rázta a fejét de nem szolt. Azt mikor közölte a sofőr, hogy szorítson legalább helyet mert lesz még felszálló utas Trieszben persze egyből értett magyarul és helyeselt. 8-útán elhagytuk Velencét fájó szível, majd egy benzinkútnál 30 perces pihenőt tartottunk. Abba a benzinkútba aztán volt minden, Japán katana kardtól kezdve, szuvenír, autó alkatrész, függöny, ernyő, Stálin, Che Guevara, Fidel, Mussolini és Hitler Vörös borok rajtuk a diktátorok képével, eszméletlen volt. Trieszben még megálltunk, majd Szlovénia ugyan úgy ahogy jöttünk transzferben. Határ után 20 perc pihenő, ismét magyar kútnál, majd siófok és végül Népliget.

Hazatérés (hétfő): Reggel 5-6 között értünk Népligetbe. Ciripékhez mentünk ahol rövid reggelit ejtetünk, elmeséltük apukájának röviden az emlékezetes részeket, felraktuk a fényképeket gépre, majd aludni mentünk, mert buszon megint nem sikerült jól. Olyan délután 4-5-ig aludtam majd hazajőve kis szünetel folytattam.

Végezetül azt kel mondja minden elköltött pénzünk megérte ezt az utazást, csodálatos volt a várós meghittsége, mozgalmassága és szépsége. Úgy látszik kezdik feleleveníteni a karnevál hangulatát megint a városlakok mert legutóbbi látogatásom óta sokkal több ember utazott oda, sokkal többen öltöztek be legkülönfélébb módokon, még a turisták közül is sokan voltak akik jelmezbe jöttek, vagy ott vásároltak. A San Marco téren megnyitásként korabeli ruhákban és pompás karneváli ruhákba maszkokba bujt felvonulást rendeztek, a színpadon fergeteges bulik voltak és az emberek késő estig énekeltek és táncoltak jelmezbe vagy anélkül. A főbb utak kivoltak világítva és mindenki rendkívül rendes volt. Nagyon jó volt az egész város hangulata és egy örök élmény marad ez a két nap nekem és kedvesemnek.

Mindenkinek csak ajánlani tudom!!!

Múlt szombaton jövök haza városkaputól miután kikísértem Ciripet és egyszer csak a forgács-Gyöngyösi megálló felet kinyílik az ajtó és a többi utas közt egyszer csak feltűnik maga a sötét nagyúr. Vörös lézerkardal a kezében belép a szerelvénybe Darth Vader, két birodalmi rohamosztagos, egy corusanti clonkatona és két hölgy társaságában. Az egyik lánynál sugárvető volt míg a másik egy lézerkardot hozott a vállán.

 A díszes birodalmi társaság egész a nyugatiig utazott velünk, később még aznap én is megfordultam a nyugatiba valutaváltás miatt, de akkor már nem találkoztam velük és semmiien nagyobb műsort se találtam. Valószínű valami jelmezbálra mentek, de nagyon jók voltak a jelmezek és a fegyverek is, a srácnak pedig hangszóró volt beleépítve a Vader maszkjába így halottuk a jellegzetes szuszogó légzést is.

 Persze a mikrofon ellenére a beszéd hang nem volt teljesen hiteles de ez legyen a legkevesebb. Mindenki jót mosolygott és bőszen fényképezgetek, amidben a kis csapat is szívesen segített pár pózolt beállással. :D

(képekért bocsi csak telefon volt kéznél ép!!!)

Egy kis videó ajánló: Ügyetlen Gungan aki regit hallgat 1. rész

                            Ügyetlen Gungan aki regit hallgat 2. rész

Amióta bejött a mikulás bekerült a burgerbe is egykét új karácsonyi klip a vendégtéri tv-re. Az egyiket különösen szépnek találom, de Hatodszora hallani 8-óra alatt már néha sok.

Egy darabig találgattuk miien nyelven éneklik, mert kicsit fura angol ancentust használtak. Aztán azon gondolkodtunk miien nemzetiségű az énekes nő. Én először skandinávra tippeltem, de nevelő apukámtól megtudtam, hogy az énekesnő Ír nemzetiségű. A dal pedig a"the Snowman" meséből van.

Evvel a kis dallal kíván kicsiny blogom boldog karácsonyt minden kedves olvasónak.

Néha eltűnődöm milyen dolgokra használják egyes emberek a netet. =)

Ohne Dich, ich nicht Leben und es regnet jeden Tag...

Nichts

2010. november 9-én a Hallgatói Önkormányzat szervezésében Tudományos Est kerül megrendezésre, melynek témája:

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÖNISMERET A PÁRKAPCSOLATOKBAN, ILLETVE A PÁRKAPCSOLATOKON KÍVÜL.

Minden kedves érdeklődőt, akit érdekel, egy a témával kapcsolatos kötetlen előadássorozat, majd egy interaktív beszélgetés, azt szeretettel várjuk a Pinceklubban.

Érdeklődni a Hallgatói Önkormányzat irodájában, megjelenni este 6 órakor a Pinceklubban érdemes.

 Cím: 1091. Reviczky u. 4/C. Károli Gáspár Református egyetem.

A Kálvintól 5 perc séta (Andersen irányába) a főkönyvtárral szembe.

Kedves Hallgatók!Külsősök!

Szeretnénk meghívni benneteket az idén először megrendezésre kerülő Éjszakai Egyetem nevű programunkra, mely november 4-én este 8 órai kezdettel kerül megrendezésre.

  Az est folyamán három helyszínnel várunk benneteket, a Stúdióban berendezett mozival, ahol Chaplin, Pixar, Mr Bean és különböző nagyfilmes blokkok lesznek megtekinthetőek.

  Az Aulában egy játékkonzolokkal felszerelt helyszín vár benneteket a legújabb játékokkal, illetve egy háromszoros Magyar Amerikai Foci bajnokot is kihívhattok egy virtuális mérkőzésre.

  Az élőzene kedvelőinek, pedig egy Jazz klubbal kedveskedünk, ahol két profi Jazz zenekar, a JazzOk és az Egyből Gombol Trio mellett a Bandák Csatája rendezvény nyertesei, azaz a Hangrobbanás zenekar, a Siniak zenekar és a Texasi kozákok is részt vesznek.

  Belépés Károlis hallgatóknak ingyenes, külsősöknek 200 Ft, akik számára csak a Pinceklub programjai tekinthetők meg.

Cím: 1091. Reviczky u. 4/C. Károli Gáspár Református egyetem.

A Kálvintól 5 perc séta (Andersen irányába) a főkönyvtárral szembe.

Drága kicsi Blanche, kis fogadott lányunk.

Fájdalmasan veszünk búcsút tőled. Szegény kis életed hányattatásokkal volt teljes. Hosszú keveredés után kerültél hozzánk megőrzésre, megjártad egy napra Midian házát majd végül nálam vendégeskedtél egy darabig. Végül elfoglaltad kicsiny otthonodat és mi annyira megszeretünk, hogy fogadott lányunkká fogadtunk Crowbaby-vel és nővéreddel Marian lányunkkal.

Lehet nem voltunk a legjobb szülök, nem mindig adtunk friss ropogtatnivalót, nem mindig vetünk ki játszani vagy fordítottunk elég időt rád, néha veszekedtünk talán előtted és ijesztgetünk hogy válnak szüleid. Mindig szeretettel néztünk rád, mindenki elhalmozott figyelemmel és szeretettel. Soha nem morogtunk ha reggel te keltetél vagy csintalan voltál és mindig figyelemmel kísértük játékaidat. Soha nem feledjük a közös élményeket és esti játékokat.

NB is talán néha figyelmetlen volt, fura játékaival, leszidott néha a kábelrágás miatt, amin mi anyudal mindig jót nevetünk, de mindig pótolta a figyelmetlenségünket feléd minden téren és igaz keresztapád volt neked is.

Nagyon hiányzol nekünk, de tudjuk már egy jobb világba vagy mentes a földi bajoktól. Ahol mindig friss ropogtatnivaló van, a legfinomabb édességeket kóstolhatod. Mindig tiszta a forgácsod és mindig tele friss vizel az itatod. Ahol mindig kint lehetsz és végtelen hosszúak a megmászható dolgok, a felfedezhető helyek és a belebújhatos dolgok és soha nem veszhetsz el. Ahol a legfinomabb anyagokból készült fészkekben alhatsz és rengeteg kis patkánnyal barátkozhatsz. Ahol nem érhet betegség, ellenség vagy bántódás.

Nyugodj békében kicsi Blanch. Emléked szívünkben él tovább… Örökre!

Már csak pár óra van hátra a T-MOBILE BÓNUSZ Fesztiválig. Aztán jön az élménybeszámoló. Kár, hogy senkiről nem tudok aki jönne velem :(

Én jelenleg még itthon ülök és józanodok, Emese tegnapi szülinapja után. Ezúton is bocsi mindenkitől a tegnapi party kicsit féktelenre sikerült. Remélem azért mindenki jól érezte magát és rendbe hazaért, ma meg kisebb fájdalmak nélkül telt a reggele :D.

Beszámoló:

Nos a tervezet időpont 7 óra volt az indulásra, de előtte pár perccel a netten nézelődve fedeztem fel a fellépők sorrendjét, így megállapítottam, hogy ráérek még elindulni. Amúgy is félkész állapotba voltam még, összeszedtem cuccaimat és indulásra készre vágtam magam. 8-orakor indultam végül, mivel úgy voltam 10-ig lehet belépem a jeggyel ha nagy sor is van 1 óra alatt csak bejutok. Még egy utolsó pillantást vetetem a térképre majd nekivágtam az útnak egymagamba. A stadionoktól gyalog mentem mert ugyan a honlapon és az útvonal tervezőn (amit amúgy nagyon tok utálni) is ajánlottak vagy 2-3 buszt, de ebből 1-et meg se találtam a térképen, a másik 2 utcával arrébb megy el és átkellet volna másznom a vasúti síneken, a harmadik meg ara megy csak másik irányból. Első meglepetésem az volt, hogy a térkép szerint az út átvisz a vasúti sínek felet, vagyis a hídon kel átmennem és jobbra az első utca. A helyszínen kiderült a vasútisin megy át az úton vagyis híd alatt megyek, de a többi stimmelt. Innentől kezdve kihalt volt az út, csak néhány autó robogott el mellettem, és csak a Hungexpo hotel előtt találkoztam egykét emberel. Utána már egyre több lett a parkoló autó és a zene is egyre jobban dübörgött.

A várt ellenére ugyan nagytömeg volt de vagy 20 kapun engedtek át minket így max 5-6 ember volt előttem. Ahogy vártam a biztosságiak minden táskát átvizsgáltak, mindent kikelet raknunk a zsebünkből, fémvizsgáló kapun átmeni majd utána még átnéztek minket egy detektorral is. Külsős kaját piát alapból nem lehetet vinni, egykét gyanús holmit is elkoboztak (mellettem egy sráctól valamit kis zacskóba). Előttem egy pár ment át. A lány oda adta a táskáját addig a fiúja átment a procedúrán. A bizti meg végzet a nő táskájával és magasba emelve kérdezte: „A Táska kié?” Ere a fiú: „Az enyém…” na itt kitört a nevetés, persze a fiú levágta és gyorsan hozzátette: „Mármint.. a barátnőmé.” Ere a biztik: „Persze persze én is ezt mondanám” :D. Szóval jókedvűen mentem át az ellenőrzésen minden probléma nélkül, majd sorokba tagozódtunk aszerint mikor rendeltük elő a jegyet és milyen értékbe. Itt átadtam az igazoló szelvényemet és a személyimet és már mehetem is.

Első utam a nagyterembe vezetet (Arena-1) mert éjfél után ez lesz a fő célpontom majd és jó lesz addig ismerni merre hova. Kicsit kóvályogtam, mert ugyan két ajtója volt, de nem hitem hogy ilyen mesze van egymástól. Ruhatár 300ft volt egész baráti. Következő utam a pulthoz vezetet és bár tudtam minden drága lesz, gondoltam egy italra meghívom azért magam. Üvege sör felöl érdeklődtem, amiből csak Becks volt semmi más. Kérdésemre Was kostet sie? 500ft volt a válasz. Hát húzós mondom de egyet atoll még megihatok. Miután kézbe kaptam csodálkoztam, hogy valami nem stimmel. Egy normál kocsmában 500-ért két üveg sört kapok, itt pedig 500-ért kapok egy 0,33l üveges Becks-et?!. A piát innentől kezdve elfelejtetem.

Kimentem megittam amim volt, elszívtam hozzá egy ciginek látszó dolgot majd megindultam teremről - teremre, hogy belekóstoljak és megismerjem a többi dj zenéit. A nagyterembe ekkor Coyote & Igor do’urden 21-22-ig muzsikált, változatos zenéket nyomtak, nekem mégis olyan bármely elit helyen halható zenének tűnt, de változatos volt ez biztos.

Először a szembelévő Arena-3 mentem ahol 22-0-ig, Dj Observer nyomta a talpalávalót. Nost öt túl elektronikusnak találtam, hosszú monoton számai voltak. Inkább csak lötyögtek az emberek és az igazat megvallva itt voltak a legkevesebben. Oldalt egy pódiumnál extrém frizurákat vágtak azon vendégeknek akik ezt igényelték némi pénzért.

Másik terem az arena-2 volt itt 22:30-23-ig, Dandy nyomta, hol pörgősebb, hol dallamosabb számokkal egész kellemes volt itt kezdtem én is táncolni először.

Az arena-1 22-23-ig HotX szórakoztatta a népet, igazi pörgős pezsgős számokkal, a népnek is tetszet mert többen lettek mint amikor otthagytam a termet.

Arena-2 Dandy mellé csatlakozott 23-0-ig Chriss. Eleinte együtt nyomták majd Dandy elhagyta a színteret. Amennyire emléxem pörgős, kisé ritmustalan számokat nyomott, egyéni stilusal ötvözve, egykető talán kicsit túl hosszura nyúlt. A terembe az axe sponzorai miniszoknyába öltöztette lányokkal ingyen termékmintát és óvszer osztogattak, volt még valami nyakba akasztós is de ebből én nem kaptam sajna. Valamint volt egy axos dezodor alakú kalitka is amiben egy kihívó öltözetű ifjúhölgy táncával szórakoztatta a bámulókat. Én ez személy szerint véletlen fedeztem fel amikor a wc-böl kijőve egy hirtelen balkanyarral megkerültem egy pultot majd elbambulva majdnem nekiszaladtam a ketrecnek, Amit a lány először meglepődőt majd egy jó ízű mosollyal díjazót. Én meg zavarommal küzdve hülye mosollyal az arcomon arrébb álltam.

Utolsó dj az arena-1 visszatérve Paul Ritch volt ö nyomta 23-0:30-ig Paul Kalkbrenner ellőt. Ahogy elnéztem más is főleg miatta fáradt el mert egyre többen lettünk. Mindenféle ember megfordult a színhelyen változatos stílusokban a legszélsőségesebbtől egészen a megszokottig. Voltak akik előzékenyen előre engedtek vagy figyeltek az emberekre ha elmentek köztük, más csak magával foglalkozott és táncolva tört utat, fellökve ezt-azt. 3 csaj pl szabályosan fellökött a wc-böl kifelé, mert kettő szélső közrefogva  a középső harmadikat ép kifelé vitték levegőre. És szegény tini lányok estélye úgy elvolt szúrva, hogy a barátnőjük szétcsapta magát már 2 orrával nyitás után, hogy inkább félrelöktek mindenkit az útjukból, nemre és kora sem tekintettel. Mások meg a sörösüvegeikkel a kezükbe kalimpálva táncoltak, na őtőlük meszes távolságot tartottam. Na meg az egy hülye 100-at csinál effektus. Egyik csaj síkit egyet a többi követi, vagy sípol valamelyik barom a többi is fúja a sípját.

Hosszas várakozás után közelget az idő, Paul Ritch hajnalig 1-igy nyomta és párszor már azt hitem már Kalkbrenner nyomja a számokat, de mint kiderült az előző dj nyomot pár hasonló számot tőle, gondolom tiszteletére. Végre fél ketö felé feltűnt a színpad szélén egy ismerős alak, kezét felemelve köszöntött minket, majd dj társával fogott kezet, ezután néha feltűnt még majd dj abbahagyta a zenéjét hatalmas taps és elkezdet szedelőzködni. Ekkor két srác egy asztalt közrefogva besietet és letette, Paul Kalkbrenner pedig örült tömeg dübörgésére bevonult és elfoglalta helyét a behozott kéveröpült mögött. A kijelzők rögtön váltottak és hatalmas: „Paul Kalkbrenner Live” feliratot kezdtek vetíteni. A tömeg őrjöngőt és a mellettem álló lány egyfolytában sikítót vagy, „Ó istenem, istenem” szöveget kántált. Félóra múlva csak a sikítást folytatta, nagy bánatomra. Paul széles sávba nyomta zenéit volt általam ismer és kevésbé ismert. Amikre emléxem az  Aaron mixel változata (ugyan olyan mint az eredeti csak gyorsabb), Sky and Sand („Sky és homok”), Altes Kamuffel ( „Idősebb Kamuffel”), ezek mint a Berling Calling albumról ismertek. Továbbá úgy rémlik volt a Zwei („kettö”), Bingo Bongo a többit még nem sikerült megtalálnom, vagy csak nem emléxem már a dallamra rendesen. Aki látta a filmjét eltudja képzelni miket művelhet a színpadon, ugyan az a keverési stílus, folyamatosan hedzelte a tömeget és kihasználta, hogy kivetítőn néha őt mutatta, ilyenkor mindig jelezte, hogy nem hal minket, ekkor mindenki ordítót sípolt, kalimpált, ordítót ..stb. Paul csak legyintet, hogy hát ez semmi. Valamikor meg mintha egy hatalmas kart húzna ott erőlködőt a gombon a zene meg egyre gyorsult azt hirtelen vissza az alap ritmusra. Valamikor meg mint a rossz gyerek aki próbálgatja „Ez a gomb mire való?”, vagy mint egy nyugdíjas remegő kézzel. Nagyszerűen szórakoztunk mindannyian, olyan sokan voltunk mint a hering. Ha 20ft szedtem volna minden embertől aki átcsörtetet mellettem már meglett volna a jegy ára estére. Valamiért mindenki előre ment mintha ingyen osztanának valamit ott, aztán egy része rájött mégse és visszajött. Az estére készítet pólóm is nagy sikert aratott, többen megalítottak gratulálni érte, vagy megtudakolni hol szereztem. A koncert vége felé egy cseh fiukból álló páros karolt át két oldalról és velük roptuk végig az egyik számot, és bár nem értek cseh-ül de mindenesetre ők is megdicsérték a pólóm, ez biztos. Egy, másfél órás koncert után aztán vége lett, Paul még egy utolsó búcsút intet aztán eltűnt, reméltem, hogy visszajön még egy számra vagy csak köszöni a visszatapsoló tömegre, de sajna nem. Erőt vet rajtam a fáradság és egyéb kábító hatások, valamint a tánc, a tombolás a többiekkel. Az utolsó számokon inkább már csak lötyögtem. Mint a hering egyesével haladva eljutottam a ruhatárig, aztán hazafelé vetem utamat.

Nem volt sok kedvem buszra várni így stadionoktól, egészen népligetig lesétáltam, útközbe vetem valami üdítőt, és elszívtam az utolsó hozott cigimet. Hazafelé sok dolog átfutott az agyamon és elkapott kisé a szomorúság is, hogy nem oszthattam meg ezt az élményt senkivel és nem volt módom másokat is beavatni ebe, igazából ekkor jutott csak el az agyamig, hogy végig tök egyedül voltam, úgy jöttem és úgy is mentem. Csak egy ember elhozhattam volna magammal :(.

Mindenesetre nagyon jó volt élőben látni és hallani Pault és kívánom mielőbb jussatok el ti is egy koncertjére. 

Képek és videók elvileg lesznek a honlapon: Http://www.bonuszfestival.hu/2010/index.php?mod=kepek (Hogy mikor nem tom!?)

Paul Kalkbrenner tour honlap: http://www.residentadvisor.net/dj/paulkalkbrenner/dates?yr=2010

Film tanulsága: ne baszogasd a kisebbet :D (picit halkítsd lejjebb!)

Újra működik a Firefoxom.XD

Franc gondolta, hogy a windost kel frisiteni és az a baja nem a tűzfal bealítás.

T-MOBILE BÓNUSZ Fesztivál 2010

2010. október 16.

Nesze neked Pete Tong (It's All Gone Pete Tong)

2005

A film megtörtént eseményeket dolgoz fel és maga Pete Tong is személyesen szerepel bene. Főszereplőnk Frankie Wilde egy ibiziai menő Dj, emelete egy tapló unszimpatikus beképzelt alak. Keményen nyomja a piát, a drogot és falja a nőket emelet a film nagy részében totál szétcsapott, gusztustalan néha és folytonos káromkodás mellet általában faszságokat beszél. A film elején igazából csak a kíváncsiságom vitt tovább amúgy az első félóra után kikapcsoltam volna a DVD-t.

Természetesen amikor valaki a csúcsot jelentő deszkákon ál akkor csap be a ménkű, de most nem a drog miatt az inkább csak mellékes résztvevő a filmben. Frankie hallása egyik napról a másikra rohamosan romlani kezd, ami a katasztrófával ér fel ha valaki Dj. Persze a baj mindig tetéződik és feltűnik olykor egy segítő kéz is.

Ami igazán tetszet a filmen az a néhány iszonyat nagy hülyeség amit kitudnak találni a szereplők, de főleg a kábítószer befolyás megszemélyesítőjén tudtam nagyokat röhögni. A filmben mint említetem a drog egy mellékes szereplő amit egy rózsaszín köténybe öltözött nagy borzjelmezes alak testesít meg, kis csillag végű varázspálcájával XD. Később persze kiderül a kiléte is.

A film nagyvonalakban az érzékekről szol szagok, képek, hangok érintések, melyekkel felfoghatjuk a körülöttünk lévő világot és hasznunkra fordíthatjuk, információt szerezhetünk érzékelhetünk. Emelet persze a gyengék megsegítése és ne ad fel az álmaidat a fő mondanivalója… szerintem legalábbis.

Köszönöm mindenkinek ezt a két napot, nagyon jol éreztem magam! :D

Tegnap részeg voltam, ma is az vagyok.

Meglátni, megvenni, meginni és berúgni csak egy pillanat műve volt,

de másnap majd, másnaposan gondolok az egészre…

Nem így terveztem ezt a mai napot, több szempontból sem. Eredeti terveim alapján most ép nem itthon ülnék, hanem ép Zamárdiba állnák vagy legalábbis a közelében és melegítenék ép az esti koncert őzömre Balatonsun-on. De nem úgy jöttem ki pénzileg és még örülök is neki mert nem egy forint a jegy, de még az út se, valamint egy barát megsegítése mindig fontosabb mint egy koncert. Na meg ahogy olvastam az újságba, teltház lesz ma este és jó kis dugó. Szóval ezt is megúsztam.

Így most itthon ülök és ép az esti Goa-partira készülünk Hugival, barátjával és Cic-el. 4-ünk közül eddig max Gábor volt ilyen partin így mi egyelőre csak várjuk mi lesz.

Várakozásom mellet azért van egy kis szomorúságom és csalódóság, hogy kihagyom Paul Kalkbrenner nem mindennapi esti fellépését és, hogy a koncertjei eddig csak július végéig vannak feltüntetve, azok is Bern és Amsterdamban amire valószínű nem tudok kijutni. Így ha csak nem játszik a közeljövőben valahol a közelben, félek eben az évben már nem fogom ropni a zenéjére. De ki tudja mit hoz a holnap.

Nevermind.

Tegnap mint mindig mostanság, Tominál és Nórinál éjszakáztam. Éjfél elmúltával rájöttünk, hogy hivatalosan is Péter névnap van ma. Ezután Cic és Tomi elkezdtek mondhatni egymás győzködni, hogy oda adja-e Cic az ajándékomat amit vet vagy nem. Én 18-éves korom óta úgy vagyok én egy aljadék kis görény vagyok, nem érdemlek meg senkit és semmit, főleg nem ajándékot. Voltak persze idők mikor ezt elfelejtetem vagy kezdtem kinőni, de az utóbbi hónapokban erősen élt bennem ez az érzés, így vonakodtam is elfogadni bármit. :( Szóval míg ők civódtak én próbáltam lebeszélni őket, vagy legalább húzni a dolgot. De végül döntöttek. Ugy voltam majd elrakom és talán kibontom egyszer, de mind ketten csak ültek és vigyorogva néztek ahogy bénázok. Szép lassan bontottam a csomagot, illedelmesen kihajtva, alig mertem kivenni a papírból, ekkor kiderült két papírba csomagolták a dolgot. Jót nevetünk majd folytattam az újabb papira, ezután már éreztem a pappír alatt már ott az ajándék. Olyan közepes nagyságú doboz volt és nekem már lassan minden megfordult a fejembe. A végén szemem becsukva inkább elfordulva vetem ki a papírból kis csomagomat, és úgy voltam vele kise nyitom a szemem elmegyek aludni Cic szobájába, max reggel megkukkantom mit kaptam. Hát kíváncsiságom nyert és mikor megláttam mi az visítva ugráltam örömömbe legalább 5 percig, majd mindenkit végig pusziltam, Még a 74 éves nagymamát is aki csak egy kis felesleges tejfölélt jött át kölcsön kérni. Hát egy darabig nem jár Tomiék fele az biztos. XD

Cic nagyon eltalálta az ajándékomat. Még anno Midian hugival és Holló babával jártunk egy boltba ahol kinéztem ezt a kis csomagos drágaságot, de ennek majd egy éve talán, ere Cic bemegy ugyan abba a boltba és megvette ugyan azt. Persze, hogy ti is értsétek mi a fenéről dumálok már sorokon át pár kép az ajándékról, de még kép előtt....

Ezúton szeretnék minden Péter ismerősömnek boldog névnapot kívánni! Főleg Tankó Péternek, Szabó Péter alias Györgynek, Csókás Péter barátomnak, Vámpír Bátyámnak, Nagybátyámnak és unoka öcsémnek.

Szétcsúszva (Sorted)

2000

A film főhőse Angliába érkezik, nemrégiben elhunyt bátya ügyeinek elintézése céljából. Bátya egy buliban vesztette életét amikor lezuhant egy ház tetejéről, öccse persze nem nyugszik ebe bele és kisebb nyomozásba kezd. Segítségére van bátya volt barátnője akihez lassan gyenge szálak kezdik fűzni. De senkiben nem lehet megbízni, és hamar kiderül, hogy a bátyus drogügyletekbe keveredet amik nem zárultak le korai halálával, és a szálak is egyre jobban összekuszálódnak. A végére egy romantikus akciófilmet kapunk kb. XD

A filmbe nagyon jók az úsztatások, jelenet váltások és vágások. A legjobban az előtér és hátérrel való játszadozások. Például visszatérő elem, hogy míg az utcán rendes sebességgel halad minden, az égen a felhőket rendszerint felgyorsítva látjuk. Szerint még egyfajta kép összevágás is lehet, mert néha mintha nem a természetes égbolt volna. A másik kedvenc amikor az előtérre fókuszálják a tekintetünk vagy ép a hétére, izgalmas effektekkel. Az is poénos ahogy a hátérben elhalad egy busz és ezalatt színteret vált. Vagyis busz előtt régi hátér, utána az új utca hátér. Mesteri lett! :D

A film mondani valója úgy látszik már örök a drogos filmek esetében, a barátság, szerelem♥, testvériség és a család, mely minden rosszon átvezet és segit.

Én mégis élnék egy egyéni filmösszegzéssel ismételten csak egy mondattal „Egyűt mindent könnyebb.” Saját élményeim alapján ennek igazat adok. :(

Trend (groove)

2000

A film egy kisebb társaság által összehozott buliról szól. Az egész filmet kisebb nagyobb részekre osztják, és ezeket fekete hátér előtt az épeni időpont bemondásával nyomatékosítják. Nagyon sok benne a vágás és jelenet váltás is.

Valamikor csütörtök este kezdődik a film amikor is a rendezők felderítenek egy elhagyott gyár épületet. Az események láncolata pénteken reggel 6-orakor folytatódik, amikor a rendezők elkezdik küldeni az infokat a buliról az ismerősöknek és tagokat toborozni. Ezután megismerhetjük a főbb figurákat akiket majd a buli alatt végig kísérünk. Vegyes társaság nagyon, vannak melegek, hibbantak, drogosok, ifjú szerelmesek, párok, testvérek.. egyszóval minden szinte. Ezután következik a bulira való eljutás, mely egy megadott helyen történő találkozás után kis térképek osztogatásával valósul meg. Vagyis a buli igazi helyét csak ekkor tudják meg a vendégek. Nem is érhetetlen ugyanis a buli egy ópium diszkó kb.

 A rendezők nem tom hogy, de nagyon kitesznek magukért. Valamikor péntek 12-kor elkezdik és este 8-10 felé úgy kirityentik a helyet, hogy csak néztem. A legjobb elektronikai cuccok, minden helységben hangfal, világítás, spotlámpa, lézershow, nagy kijelzők és tv-monitorok. A falak neonban világító festés kerül, mindenféle színes mandala, megnyugtató képek, tájak. A felső emeleten nagy heverőkön masszás szalont hoznak létre, 2-3 kisebb pihenőt rendeznek be, hangfallal, heverőkel, párnákkal babzsákokkal, függönyökkel és leplekkel. Mindenhol hangulatos világítás és gyertyák. Egyszóval nagyon elit helyé varázsolják az egészet, de még a WC-is . XD

Amint befut mindenki és elkezdődik a buli és innentől kezdve a dj-k 2-3 órás fellépési időikre oszlik a film. Mindig bemondják hány óra, melyik dj. Mindenki tablettázik és vizet isznak hozzá, ami természetesen ingyen van. Persze ahogy zajlik a buli, egyre több új arcot ismerünk meg, kuszálódnak a szálak és a szereplők is a hajnalig tartó buliban. Reggel 4-fel ér véget az egész, utána rövid részekkel belepillanthatunk a szereplők szombat délelőttjébe. Itt kiderülnek kik jöttek össze, mi lett velük másnap stb.. Igaság szerint nem valami érdekfeszítő film, de egyszer meglehet nézni… (szerintem legalábbis).

A film mondanivalójára nem sokat tudnék megosztani, mindenki vonja le magának a következtetést. Több dolog is fontos belőle mint például az összetartás, szeretet, önzetlenség, mértékletesség, segítőkésség …stb.

Személy szerint én a filmből kivet egyik mondattal jellemezném az egész filmet. „Amikor már azt hiszed vége… Akkor kezdődik csak igazán.”

Egy új akcióra szeretném felhívni a vodafonosok figyelmét amit én is ma tudtam meg részletesebben.

Az akcióban bármely vodafone előfizető, feltöltő kártyás vagy internetes…stb.  szolgálatba veheti. Annyit kell csak tenni, hogy kinézel valakivel egy jó filmet, vagy egy burger éttermet és elküldesz egy nem emelt díjas sms-t a megadott vodafone számra. Majd kapsz egy válasz sms amiben benne lesz egy kód is, ezt az sms bekel mutatnod a mozi jegypénztáránál vagy a Burger King kasszánál és Moziba egy jegy áráért kettőt kapsz, a burgerbe pedig egy Whoper szendvics menü áráért kettő whoper szendvics menüt kapsz (a kaja esetében ez egy nagy szendvicsből egy közepes sült krumpliból és egy éterem által kínált és általad választott üdítőből ál. Ez így önmagába 1170Ft-ba kerül, ennek áráért pedig így most kettőt kapsz.).

Az sms-eket egy héten csak egyszer lehet elküldeni és minden hét keddi napján vehetitek csak igénybe.

Mozijegy: küld az sms-t a:06 70 7000 241-es számra. A CC szót ha a Cinema City egyik moziját választottad, vagy a Palace szót, ha a Palace Cinemas programjában találtad meg az igazit. A válaszüzenetet az abban szereplő kóddal együtt mutasd be a telefonodon a pénztárnál .

Whoper menü: küld az sms-t a: 06 70 7000 241-es számra, a BURGER szót. A válaszüzenetet az abban szereplő kóddal együtt mutasd be a telefonodon a pénztárnál vásárláskor.

Továbi részletek: http://vodafonekedd.hu/

Félbetépve (Half Baked)

1998

A film ellentétben a eddig leírtakkal szembe vígjáték. Egy négy fős baráti társaság kisgyerek korukban egy bolt mögött elszívják életük első marihuánás cigijüket. Köhögnek is mint az állat és úgy vannak vele nem is kel ez többet, inkább bemennek a boltba édességet venni. De útközbe történik valami, a világ megváltozik, a boltba a csoki orjás méretűek, az üdítőben úszni lehet, és kedvenc képregény hősűnkkel cseveghetünk. Vagyis totál betépnek.

A négy srácot a továbbiakban is a fű mámora tartja egybe. Kistilü szar munkákat végeznek és csak szívnak és nassolnak. De megkel tanulniuk, nem szabad egy cukorbeteg rendőr lovat édességgel etetni. Egyik társukat lecsukják a többieknek meg kikel hozni valahogy öt.  Persze ez nem egyszerű… és persze a kutyák tudnak repülni, pantomim jelmezbe a legjobb lopni meni és ne foglalkozunk avval, hogy ki az a pasas a kanapén :D

A film minőségéről nem sokat tudnék mondani, HBO-rol felvet változatot láttam. A poénok változatosak, de azért kíváncsi vagyok miien lehet betépve megnézni. Ugy hogy már csak ezért is ki írom majd egyszer.

Persze a film főleg a barátság, összetartás és a szerelemről szól, amiért feladjuk még a drogot is.  Szóval tartsunk össze jobban - rosszban!

Trainspotting

1996

 Egy Skóciában élő srác és baráti társaságát mutatja be. A társaság nagy része köztük főhősünk is heroin függő, kivéve egy párt a csapatból és egy kicsit idegbeteg figurát. A történetbe ott csatlakozunk be amikor főhősünk sokadjára megpróbál leszokni a drogról, de a heroin erőseb. A függőség mindent elvesz az embertől, a végén már más nem is érdekel és oly dolgokra vetemedsz az anyagért amit soha nem tennél. Persze az események is egyre rosszabbra fordulnak a végén főhősünk kénytelenül válaszút elé kerül, részben a rendőrség, részben szülei által, de persze tetei is lidércként üldözik.

Elhatározza új életet kezd, Londonba költözik és nyugodt kis életet él ingatlan közvetítő ként. De a mullt elöl nem lehet eltűni hamarosan megjelenek a kéretlen barátok, majd egy tragikus hír hazaszólítja Skóciába. Barátai nagy része megragadtak a heroinnál, van aki leszokott, de nem boldogul az életben. Egyikük lopásra adja a fejét, másikat elhagyja barátnője és feladja addigi heroin tisztaságát. Visszatérve egy kisebb heroin biznisz is adódik, mely szép összeggel kecsegtet, valamint a heroin édes érzete a vénákban is oly régi ismerős, így a kiscsapat belevág, hogy kisebb pénzt keressen Londonba.

 A film végén főhősünknek lehetősége adódik egy új életre és hogy dönthessen a régi heroin függő élete és egy esetleges normál élet között (már ha létezik ilyen ezen a nyomorult világon XD), valamint hogy felértékelje kik azok akiket eddig barátnak szólítót. De a többi már nektek kel megnézni én többet nem árulok el.

A film azért is fogott meg nagyon mert, iszonyú erős és nyomatékos képi elemekkel és szimbólumokkal dolgozik. Olyan nyomatékosan benne vannak a film minden percében, egyfajta életről alkotott filoszfiával keverve, hogy a néző nem tudja kivonni magát egy percre se belőle. Folyamatosan érnek a különféle hatások és itt most nem konkrétan a kedves párunk film alatti érzéki érintésére vagy puszijaira gondoltam XD. A függőség rémei, örömei, bánatai olyan keveredésben tálalja, hogy a film alatt volt amikor szinte éreztem, hogy én ezt nem bírom tovább nézni drog nélkül. Szinte sóvárgás fogott, hogy belőjem magam én is és azon gondolkoztam már hol tok hajnalban én szerezni. Máskor meg a sírás kerülgetet és azon voltam, soha ne próbáljak ki semmi ilyent a büdös életbe.

A film zenéi is nagyon jók, egykető szépen passzol a jelenetekhez, nem is nagy sláger a legtöbbje. Bár nálam volt, hogy a kép témák annyira lefogták minden idegszálam, hogy a zenét észre se vetem vagy elfelejtetem. Őszintén egy számot se tudnék vissza idézni vagy eldúdolni.

Összegezni talán úgy tudnám, hogy a film a változásról szól, hogy mi irányítjuk a sorsunkat és ha igazán akarunk valamit és megragadjuk az alkalmakat bármit elérhetünk az életbe. Legyen az a élet akármien van beleszólásunk.